2015. január 27., kedd

Egy szó és jelentése

A fesztivál szót ma már számtalan eseményre használjuk, sok olyan esemény is viseli amit a szakmai körök, fesztiválszövetségek szerint aligha tartozik a fesztiválok közé. Nem árt ha tudjuk, hogy hogyan alakult ki és mit jelent valójában a fesztivál szó. Figyelem, ismeretterjesztés következik!

A fesztivál kifejezés a latin festivus, fiesta, festa szavakból alakult ki, eredetileg ünnepi játékokat, ünnepi előadássorozatot jelentett. Angol és francia közvetítéssel terjedt el, mai alakját a fest, feast, festive szavakból (jelentése: lakoma, vendégség, ünnep, ünneplés) nyerte el, megőrizve ezek jelentésének ünnep, ünneplés jellegét. Mai ismereteink szerint a fesztivál kifejezés mint főnév az 1580-as években bukkant fel először (Harper 2001). A fesztivál szó használatának általános elterjedése azonban csak a 18. században figyelhető meg, legalábbis erre következtet Smith a „Gentlemans’ Magazine”-ban megjelent helyi fesztiválokról szóló leírásokból (Smith 1982:159).
 

A fesztiválok felfedezése

 
A fesztivál tudományos meghatározásának igénye viszonylag későn bukkan fel és összefügg a kulturális (vagy szociál-) antropológia megjelenésével, ezen belül a közösségek belső működésének vizsgálatával. A közösség mítosza a 19. században alakult ki, jellemzően a hagyomány, a stabilitás, az egymásrautaltság és a kollektív emlékezet fogalmaival írták le (Tóth 2002). Az urbanizálódás folyamata során a városba költözők úgy érezték, elveszítettek valamit, megszakadt a társadalmi emlékezés folyamata. Ezt felismerve és részben saját magukon tapasztalva a kutatók fokozott érdeklődéssel fordultak a népi kultúra és hagyományainak tanulmányozása felé.
 
A közösségi lét átalakulását felismerve a 19. századi kulturális antropológusok először a természeti népek életmódját, közösségeit, ünnepeit kezdték kutatni. Ennek tanulmányozására a természeti népek közösségeivel való többéves együttélés során gyűjtöttek információt. Úgy gondolták, hogy a még fellelhető archaikus közösségek tanulmányozása közelebb visz a szokások, az ünnep, az identitás és a közösség mai jelentőségének megértéséhez. Az ünnep és az identitás mellett a rítus volt az a közösségi cselekvés, amit az antropológiai kutatások előszeretettel állítottak vizsgálatuk középpontjába. A preindusztriális kultúrák ünnepi (vallási és mágikus) rítusairól készült leírások meghatározólag hatottak az ünnepről alkotott modern tudományos nézetekre. A rítus fogalma – bár ma sem egységes – történetileg megfigyelve ismétlődő, kódolt, gyakran ünnepélyes cselekvések együtteseként terjedt el, amely valamilyen esemény vagy változás társadalmi jelentését fejezi ki (Gennep 2007; Marót 1940). Dömötör Tekla (1964) frappáns egyszavas kifejezéssel szokáscselekménynek nevezi a rítust.
 
Az archaikus közösségek életének kutatása és a tapasztalatok elméleti feldolgozása, szintetizálása után fordultak a kutatók a még élő népi közösségek, hagyományok kutatása felé. Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei gyűjtéséhez hasonló kutatások indultak a népi hagyományok különböző területein (Szendrey 1948; Újvári 1969; Dömötör 1974). Ez sok esetben már nem a megélt hagyomány rítusainak megfigyelését és leírását jelentette, hanem a még élő személyek (adatközlők) emlékezetből elmondott beszámolóinak feljegyzését, versek, szokások leírását, táncok felvételét. A kulturális antropológiai kutatások következő terepe a mai életmód rítusainak vizsgálata lett. Ez egyfelől jelenti a ma létező ünneplési szokások leírását (pl. Bodó 2004), másfelől konfliktusok leírására is módot ad például a városba kerülő falusi emberek életmódjáról (Jovanovic 2005). A modern közösségtanulmányok két csoportra oszthatók (Arsenbenrg 1954: 122): az egyik csoportban a közösség mint működő helyi társadalom leírása, bemutatása a cél; a másik csoportban a közösséget mint szociális közeget, keretet használják valamilyen probléma leírásához. A fesztiválok mindkét megközelítésben értelmezhetők. Az első esetben a fesztivál a helyi közösség ünneplési gyakorlatának részeként és a konformitáshoz való viszonya alapján írható le, utóbbi esetben a fesztivál közösségi kapcsolatrendszere, beágyazottsága révén kutatható.
 

Egy fogalom változatai

 
Az előzőekben bemutatott tudománytörténeti fejlődési folyamat során alakult ki a fesztivál mai szociológiai-kulturális antropológiai fogalma, melynek axiómája, hogy minden társadalom fordít valamennyi időt az ünnepekre, az ünneplésre, minden közösségnek és csoportnak megvannak a maga különleges jelentőségű ünnepi alkalmai, rítusai. Ezek kapcsolódhatnak az évszakok változásihoz, társadalmi szerepek változásához, történelmi események évfordulóihoz stb. Ezeket a közösen megünnepelt különös jelentőséggel bíró visszatérő alkalmakat nevezi fesztiválnak Robert Jerome Smith (1982: 159). E fogalom érvényessége a közösség körében biztosított, alapvetően a helyi társadalom szintjén létező ünnepek és egyéb – igen gyakran egyházi vagy népi eredetű – ünnepi alkalmak említhetők példaként.
 
Anélkül, hogy tudományos fejtegetésekbe bocsátkoznék, fontos, hogy a fesztiválokat a kultúra tág értelmében egyfelől az ünnepléskultúra részeként másfelől játékformaként értelmezem és ezen belül két szűkebb csoportját különítettem el. A művészeti fesztivál elnevezést a kizárólag művészeti tematikára épülő programot bemutató és hivatásos művészeket felvonultató fesztiválokra tartom fenn. Ez történetileg az elitkultúrára utal és az ebbe a kategóriába eső fesztiválok ma is az elitkultúra részének tekinthetők.

 
 
Elkülönülnek a fesztiválok csoportján belül is, érdekképviseleti szervezetük a Művészeti Fesztiválok Szövetsége, tagjaik száma 2015-ben 38. Az általam kulturális fesztiválnak tekintett fesztiválok tematikájának lényegi, de nem kizárólagos eleme a művészeti program, hivatásos művészek is fellépnek, de műkedvelőknek is lehetősége van bemutatkozásra, e fesztiválok főleg a Magyar Fesztiválszövetség tagjai. Azokat a fesztiválokat, melyek a fesztiválfogalomnak megfelelnek, de tematikájukban nem lényegi elem a művészeti program, nem lépnek fel hivatásos művészek és nem határozhatók meg a fesztivál művészeti műfajai a tágabban értelmezett ünnepléskultúra részének tekintem, de természetesen fesztiválnak tartom.
 

Összegezve

 
A fesztivál fogalmáról összegzésképpen elmondható, hogy a szó a középkor végén alakult ki, jelentésének elterjedése a 18. századra tehető, természetes módon sokáig csak a köznyelvben volt jelentéstartalma. Az archaikus közösségekre irányuló antropológiai kutatások és a cultural studies tűzte ki célul a közösségi-társadalmi élet fogalmainak (rítus, ünnep, szubkultúrák) tisztázását, majd a rítus mai társadalomban való megjelenési formáinak vizsgálata vezetett el a fesztivál fogalom kialakításához. A fesztiválok elmúlt évtizedekre tehető globális elterjedése azonban új megközelítéseket is kiváltott. Az 1990-es években a turisztikai, várospolitikai és marketing megközelítés is elvezetett egy más típusú fogalomalkotáshoz, melyet sajátosságainál fogva gyakorlatias szempontok vezéreltek. Ide tartozik a különböző kormányok, minisztériumok, támogató alapok legújabb törekvése, hogy valamilyen formában fogalmilag meghatározzák a támogatandó fesztiválok körét, sajátosságait és azokat a célokat és funkciókat, amiket támogatni kívánnak. A tudományos fogalomalkotási törekvéseket a mai közösségi viszonyokra alkalmazva a fesztivál egy rendszeresen ismétlődő, rituális eseményekből álló tematizált ünnep, amely bemutatja a résztvevők alkotta közösség által vállalt identitást, alapértékeket és világlátást. A résztvevők azért kapnak hangsúlyt, mert napjainkban a fesztiválok nem csak azért fontosak az össztársadalom számára, hogy a helyi közösség számára biztosítsák az identitás kifejezésének és megerősítésének lehetőségét, hanem azért is, hogy a látogatók alkotta közösség számára is lehetőséget biztosítsanak ehhez. Az ünnep hangsúlyozása pedig azért nyomatékos, mert ezzel utalok az ünnep kultúraformálásban betöltött szerepére és játékformából eredő tulajdonságaira. A tematizálás lehetősége pedig alapvető keretet biztosít a szocializációs folyamatokra.

A hivatkozások a könyvben elérhetők: 
 
 

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó összefoglalása a fesztivál szónak. Megerősítette pár mondat a már meglévő kutatásomat. Köszönöm az információt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki! További sok sikert kívánok!

      Törlés