Összefogás a fesztiválok minőségéért és versenyképességéért címmel nemrég rendezte éves konferenciáját a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ). A hazai fesztiválszervezők talán legfontosabb szakmai eseményének egyik fő üzenete a minőségalapú fesztiváltámogatási rendszer szorgalmazása volt. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy mit jelent a fesztiválok minősége ma 2014/15 telén?
Mi a helyzet? Milyen minőségi mutatók jellemzik a fesztiválokat?
Minden valamirevaló esszé a helyzet elemzésével kezdődik, nézzük először tehát azt meg, hogy milyen a fesztivál piac? Az első lényeges piaci jellemző az, hogy a magyar kereskedelmi és szolgáltató piac és benne a kulturális turizmus és a fesztiválpiac túljutott a látens, majd tömegpiaci időszakon és a korai érett szakaszába lépett. Az érett piacon pedig "Minden cég, amely belépett a piacra, bizonyos pozíciót foglal el a versenytárs közelében, vagy egy szabad szegmentumban. A versenytársak lefedik és kiszolgálják az egész piacot. Ahogy a piac növekedése lelassul, a piac finom szegmentumokra esik szét. Ez a piacfragmentáció folyamata." - írja Szigeti Orsolya és Szakály Zoltán. A fesztiválokra nézve ez azt jelenti, hogy a piac alapvetően telített, jelentős mennyiségi növekedés sem a fesztiválok számában sem a látogatók számában nem várható, lassú fragmentáció más szóval az átrendeződés az amire számítani lehet.
Nyilvánvaló, hogy ez a felfogás azt vizsgálja milyen változás várható a fesztiválok piacán. Ebben az átrendeződésben mai tudásunk szerint leginkább az várható, hogy megerősödnek a különböző sajátos típusú, vagy rétegfesztiválok és állandó megújulásra lesznek kényszerítve a nagyobb fesztiválok. Aki nem újul meg az várhatóan veszít közönségéből (nem arról van szó, hogy rögtön ellehetetlenül!). Aki pedig megújul az konszolidálja, kismértékben átrendezi a piacot. Ez egyfelől biztonságot jelent a szervezőknek, hiszen hibázni lehet és szoktak is a szervezők, de várhatóan ennek kisebb kockázatai lesznek mint korábban. Másfelől az újítási kedvet segíti a piac, ehhez pedig a könnyen befolyásolható, könnyen terméket, azaz szabadidő eltöltési lehetőséget váltó célcsoportokat kell megnyerni, az eladásösztönzés (sales promotion, SP) eszközeivel. A látogatók szempontjából várhatjuk tehát az árérzékeny fogyasztók meggyőzésére irányuló fesztiválbelépő és szállás kedvezményeket, ugyanakkor a prémium látogatói csoportok magasabb szintű szolgáltatásainak kialakulását is. E mellett azonban átgondoltabb és aktívabb PR munka befektetésére is szüksége lesz a szervezőknek, ha költséghatékonyak is szeretnének maradni.
A fesztivál minőség díjai
Ebben a piaci helyzetben, a fesztiváltámogatás módszerei és céljai tekintetében a konferencia fő üzenete - megítélésem szerint helyesen - az volt, hogy szükség van egy minőséget (is) kifejező minősítési rendszerre. Az MFSZ jelenlegi minősítési programja remélhetőleg folytatódik, hiszen részben a hazai folyamat eredményeképpen európai szinten is megjelentek a minőségi törekvések, legalábbis az Európai Fesztiválok Szövetségével (EFSZ) folytatott együttműködés során létrejött az Európai Fesztivál Cím és Díj (EFFE Lebel and Award). Ebben a versenyben a hazai fesztiválok pozícióját (kulturális diplomácia!) erősítené, ha a legnagyobb nemzeti fesztiválszövetségünk a nemzetközi szövetség tagja is lenne. Jelenleg azonban 10 Nyugat Európai szövetség mellett Kelet-Európából csak a Bolgár, a Cseh, a Szerb és az Észt szövetség szerepel a tagok listáján.
A nemzeti kiválóság díjakra erősen emlékeztető EFFE díj megítélése során három fő szempontot vesznek figyelembe:
- a művészeti minőséghez való hozzájárulás (pl. koprodukció, művészek alkotómunkájának támogatása)
- a (helyi) közösség bevonása és elérése (előadóként, közönségként vagy más módon)
- nemzetközi kapcsolódás
A nemzetköziség szempontja mellett tehát a kulturális-művészeti beágyazottság (művészeti minőség) és a közösségi beágyazottságot veszik figyelembe, ami szerintem is a két legátfogóbb szempont. Jól látható azonban a hazai jelentkezőkből, hogy azok magas színvonalú klasszikus művészeti fesztivál irányvonalat képviselnek, piaci szempontból azonban nem igazán tartoznak a nagy újítók közé.
Mindemellett meg kell említeni, hogy a nagyközönség maga is végez fesztiválértékelést a Festival Awards Europe keretein belül, s a közönség kevésbé bonyolult, de kevésbé ismert megközelítést alkalmaz, ugyanis egyszerűen csak szavaz.
A fesztivál minősítés tanulságai
Az első tanulság az, hogy a közönség értékelése valószínűleg inkább tükrözi a piaci igényeket, míg a szakmai díj odaítélésében várhatóan (hiszen még nem adták ki a díjat) inkább a szakmai elképzelések játszanak szerepet. Van díj tehát és rögtön két díj is van. A szakmai díj inkább a kulturális fesztiváloknak szól sokféle konformitás szerinti csoportnak nyitva az ajtót a jelentkezésre. A közönségdíj azonban leginkább az általam újkonformnak nevezett ifjúsági zenei fesztiválok díja - kié is lenne másé, hiszen a szavazók a digitális nemzedékből és a fesztivál látogatókból állnak és ők leginkább az Y és Z generációt képviselik. Egyvalamit azonban érdemes lenne még a szakmai szempontok között szerepeltetni, különösen a hazai minősítés részeként: az érett piaci környezethez való alkalmazkodás már-már művészi tökéletességű marketing munkát kíván meg és várhatóan ez határozza meg a fesztiválok jövőjét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése