A fesztiváljelenség könyv

A fesztiválok kétségkívül a mai kor kiemelkedő ünnepei, részt venni egy ilyen eseményen sokak számára az év csúcspontját jelenti. A boldogságkereső ember számára vonzó az ünnepek idején lehetséges szabad cselekvés, életöröm és boldogságérzés átélése. 

Az ünnep ugyanakkor történelmi korokat átívelő jelenségként végig jelen volt a történelemben, az ünnep iránti igény minden társadalomban kimutatható. Az ünneplés összetartozást, identitást megerősítő szerepe és az egyén számára közösségben elérhető boldogságélmény együttesen járul hozzá a társadalmi együttműködéshez, ezért az ünnep egyúttal evolúciós túlélést elősegítő társadalmi tevékenység is. 

A fesztiválok üzenete a résztvevők mellett a médiát is befolyásolja, és erősíti egy-egy település vagy térség pozícióját. A fesztiváljelenség elemzései azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy vajon miért alakult ez így, miért éppen ilyenek és hogyan érvényesülnek a mai fesztiválok?

A könyvet megrendelheted kedvezményesen, közvetlenül a kiadótól! <-- Erre a linkre kattintva! 

Részlet a könyvből:

 

Az 1990-es rendszerváltozás után az alapított fesztiválok száma megugrott, de ez nem hozta azonban meg a gyors áttörést sem a korábban tiltott vagy tűrt zenekaroknak, sem a nonkonform alternatív zenei kultúrának.  

 

A Beatrice és a P. Mobil médiatámogatás nélkül nem volt eléggé ismert az akkori fiatalok előtt, a nonkonform alternatív zene beáramlása a médiába pedig lassú folyamat eredménye lett. A korábbi sztárrendszer megszűnt az új pedig még nem alakult ki. Az 1980-es évek végén konformmá vált az elektronikus alapokra épülő popzene és a felvételről lejátszott (playback) „előadó művészet” a színpadokon – ez felelt meg a tömegek igényszintjének és/vagy figyelmetlenségének. E korszak jelképe a tátogó énekes, aki a saját lemezét felvételről mutatja be, azaz eljátssza, mintha énekelne az őt hallgató ünnepi közösségnek. Ezzel a konform kultúrával szemben fogalmazta meg magát a Sziget Fesztivál 1993-ban az Óbudai szigeten. A cél egyfelől a hangszeres élő zene bemutatása, másfelől a fiatalok „tér-idő kapszulájának” kialakítása volt – utóbbira utal a „Kell egy hét együttlét!” szlogen. Két számunkra fontos előzménye is van a Szigetnek. Az egyik a fiatalok találkozójaként működő Egyetemisták Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT), ami 1975-óta biztosít zenés találkozóhelyet a fiataloknak, de főleg a felsőoktatási hallgatóknak a KISZ, majd a Hallgatói Önkormányzat szervezésében. Ezt formai előzménynek tekintem. 

 

A másik előzmény az Óbudai sziget helyszínének könnyűzenei előélete. Itt rendezte meg 1980-ban a Fekete Bárányok nevű koncertet a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil; a rendszer válasza 1981-ben a zenész szakszervezet szervezésében egy egynapos fesztiváljellegű koncert megszervezése volt az ismertebb (értsd: konform) rock zenekaroknak. Tíz évvel később, 1991-ben a szovjet csapatok kivonulásának megünneplésére „Viszlát Iván!” címmel rendeztek magánkezdeményezésre fesztivált alternatív zenekarok részvételével. A Sziget Fesztivál tehát egyrészt a fiatalok találkozója volt korhatárra és iskolai végzettségre utaló feltételek nélkül, másrészt egy szimbolikus nonkonform zenei helyszínen valósult meg, harmadrészt pedig alternatív zenei pályafutással rendelkező szervezők rendezték meg és főleg ilyen előadókat hívtak meg. 1994-ben a második alkalommal a woodstocki fesztivál 25 éves évfordulóján rendezték meg, ahová az eredeti woodstocki fellépők közül is eljöttek. Az alternatív zene elterjesztésében a média ellenséges magatartása miatt a fesztiválok játszották a fő szerepet. A Sziget Fesztivál eleinte zömmel alternatív és rock stílusú zenekarokat hívott meg, később az ezredforduló után összművészeti eseménnyé vált.  

 

Az alternatív zene magyarországi konformmá válását a Sziget Fesztivál sikerén túl mutatja a Kispál és a Borz zenekar népszerűvé válása és a zenekarvezető által 2008-óta szervezett Fishing on Orfű fesztivál alcíme: „alterfeszt”. A másik országos sikert elért alternatív zenekar a Pál Utcai Fiúk (1994-ben az ország legnépszerűbb zenekara a lemezeladások alapján) Világ Veleje Nyár címmel szervez fesztivált a 8. kerületben Budapesten.  

 

Mára egyfelől kiszélesedtek a konform kultúra határai, másfelől szegmentálódott maga a konformitás, harmadrészt a közönség is kortalanná vált. Ezt bizonyítja a közönség „öregedése”, azaz a korábbi ellenkultúrában felnőtt fiatalok megtartották a saját ízlésüket, ma már mindenki fiatal, aki fiatalnak érzi magát. A stílust illetően a világzene nyert még teret az ezredforduló óta, amibe gyakorlatilag minden nép minden stílusa belefér (ld. Vidor Fesztivál).