A különböző tudományterületeken dolgozó kutatók általában eltérő felfogásban tekintenek a fesztiválokra és gyakran idézőjeles megjegyzéssel illetik más tudományterületek kulcsszavait. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon ugyanazt az eseményt látjuk-e a fesztiválokban?
A minap Kundi Viktória E-conomban megjelent tanulmánya került a kezembe, melyben a fesztiválok társadalmi és kulturális hatásainak mérési lehetőségeit tekinti át a különböző módszertanok szerint. Az egyik kulcskifejezés a társadalomtudományban gyakran használt beágyazottság, melyet idézőjelesen használt a szerző, amikor a fesztivál helyi környezetbe való "beágyazottságáról" ír (123 oldal).
Ezt a "beágyazottságott" számos módszerrel lehet mérni; a szerző az önkéntesek és az amatőr fellépők számát idézi, de ide tartozik a helyi vállalkozásokkal, helyi intézményekkel, önkormányzattal kialakított kapcsolat és az állandó lakossággal való együttműködés is. Utóbbiakra itt most nem térek ki részletesen, de figyelemre méltó az idézőjel használata. Ez nyilván abból adódik, hogy a szerző a gazdaságtudomány kulcsszavait használja, és főleg a turisztikai desztináció szemszögéből elemzi a fesztiválokat.
Fesztivál kutatás, a kulcsszavak tükrében
A társadalomtudományi kutatásokban jellemzően, amolyan ellenpéldaként inkább elkerülik "turisztikai desztináció" vagy "attrakció" (így idézőjelesen), kifejezéseket, ami alapvetően olyan célpontot jelöl ami nem csupán egy helyszínt jelöl, de beletartozik a terület épített és szellemi öröksége is. Valójában tehát nem csak azt jelenti a turisztikai desztináció, ami fizikailag létezik vagy szolgáltatásként nyújtható egy adott helyen, hanem azt is amit gondolunk róla, amilyen képzettársításokat kapcsolnak az adott helyhez a látogatók.
Egy gourmet fesztivál esetében például még az ételek illata is vonzerőt jelent, amire, ha előzetesen nem is tud felkészülni a látogató, de a helyszínen biztosan megkap.
Pusztán attól tehát, hogy milyen kifejezések szerepelnek idézőjelben egy adott olvasmányban kiderülhet, hogy milyen tudományterület felfogását alkalmazza a szerző. Alighanem közel jár az igazsághoz az olvasó, ha azt gondolja, hogy célszerű lenne oly módon megválasztani fesztiválok esetében használt kulcsszavakat, hogy azok idézőjel nélkül is érthetők legyenek. Konkrét fogalmak, amelyek valóban megfogalmazzák az adott fesztivál lényegi jellemzőjét.
Természetesen lehetnek egy-egy tudományterületnek sajátos kifejezései, azonban a fesztiválok esetében a turizmus és a művelődésszociológia talán nem oly messze van egymástól, hogy ez indokolt legyen. Elvégre késő modern korban élünk és tulajdonképpen a multidiszciplinaritás is ezt feltételezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése